Családi kaland Phuketen

Asszimiláció

2016. szeptember 17. 15:37 - lazly

Mivel valamiben haza kell vinni az öltönyt, és amúgy is mindenhova hátizsákkal járunk, de néha a babás lét (pl most) már hasznos lenne ha legalább egy bőröndünk lenne, ezért ma a piacon vettünk egy bőröndöt. 50*25*75 centiméteres, a legnagyobb amit még a repülőre fel lehet adni. Ráadásul lime színű, világít a reptéri futószalagon, jófajta. :D De nem is ez a lényeg.

Hanem ahogy ezt elhoztuk. A piac kb fél órás motorútra van. A baba mostanában már kettőnk közé ülve utazik, mi is biztonságosabbnak érezzük és Ő is jobban élvezi. Oda fele így is mentünk. Na de visszafele már nem ment, mert Ági és közém jött a bőröd. Így beült elém. Nem először utazott elém ülve, általában a falun belül, ha jó fiú és nem fáradt, megengedjük hogy a néhány perces utakra oda üljön, ezt híjuk úgy hogy Ő vezeti a motort.

Hát így tettünk most is. Baba elém, ügyesen fogja a kormányt, Én mögé, mögöttem a dög nagy bőrönd, A dög nagy bőrönd mögött pedig, a motor legvégén Ági kuporog, azzal a szerény kéréssel hogy ne induljak el nagyon a lámpáknál, mert Ő is szeretne a motorral együtt elindulni.

Na, ebben a helyi környezetben annyira nem különleges konfigurációban indultunk útnak. Első saroknál egy rendőr figyelmét egyből felkeltettük, de mivel mindenkin volt sisak, meg se kellett állni.

Aztán jött a második akadály, hisz a baba elöl ülve teljes menetszelet kapott, szemébe ment a por, kitörölgette, a sisakot is hátra fújta a menetszél, megálltunk megigazítani, meghúzni picit a pántot, stb stb. Kb 5 perc után túllendültünk ezeken, az út hátralévő részén hangosan röhögött annyira élvezte, más motorokról sok mosolyt kaptunk látva a röhögő totyogót. Helyi kölykök már belefásultak ebbe. :)

Aztán amikor már azt hittük túl vagyunk a nehezén egy jó nagy záport kaptunk a nyakunkba. Van ugyan mindenkinek ponyva a motor aljában ilyen esetre, de az amúgy is határainkat feszegető menetkonfigurációt a vízes nejlon csúszkálásával már nem akartuk megspékelni, úgyhogy 10 percre félreálltunk. El is vonult a zivatar, jöhettünk tovább.

Már csak annyi volt hátra, hogy amikor hazaértünk hogy megállapítsuk, asszimilálódtunk, és nehéz lesz megszokni a magyar valóságot, az utakon biztos. De valószínű más területeken is. (De erről külön postban írok majd holnap, már kész a videó hozzá, rég óta tervben van).

A baba nagyon ügyes volt, lementem gyorsan kis gyümölcsös isziért a 7elevenbe, a kis büszkeség olyan ügyesen hazavezette a motort hogy megérdemli. :) Épp azt kortyolja. :)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://totyogovalphuketen.blog.hu/api/trackback/id/tr2611717019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása