A nagy, augusztus végén kezdődött felújítás hullámban a mi apartmanunk előtt lévő medence is áldozatul esett. Előre tudtunk róla, szóltak a szomszédok, hogy melyik nap fogják leereszteni, de a főbérlőnk nem jelezte, így egy halvány reménysugár volt bennünk, hogy talán mégse lesz ebből semmi. Utólag van egy sanda gyanúnk, hogy azért nem szólt, mert ő sem tudott róla, de így vagy úgy, sajnálatos módon a medencénket leeresztették.

A víz alatti négy darab hangulat lámpákból már egy sem működött, így ezt megszerelni valóban ideje volt már - tavaly még kettő darabot láttunk működni itt jártunkkor. Ezenfelül a medence kifugázása volt a terv, hiszen a 10 évvel ezelőtti építéskor ezt valamilyen okból nem tették meg. Ettől a medence még tökéletesen használható volt, bár valóban a lépcsőnél lévő mozaik csempék száma eléggé megfogyatkozott már a fuga hiánya miatt.

Egy szivattyúval alig 6 óra elforgása alatt kiszivattyúzták a víz nagy részét - ez volt az első napi munka, többet nem is nyúltak hozzá. Második nap reggel egy néni nekiállt seprűvel a megmaradt 4-5cm vizet a szivattyúhoz terelgetni. Majd egy kis pohárral locsolgatta a szivattyút, hátha. Már majdnem lementem neki segíteni, mikor végre rádöbbentek ők is egy optimálisabb megoldásra, az eddig ülőkének használt vödörbe beletették a szivattyút és a vödörbe merték bele a maradék vizet. Így sikerrel zárult a történet, és a medence vízmentes lett, neki lehetett már állni a fugázásnak. Másnap. Ezt alapvetően két nő végezte, míg 1-2 férfi a medence partjáról nézte őket és a magukkal hozott 2-3 gyereket próbálták kordában tartani. Furcsa munkafelosztás, de végülis 2 nap alatt végeztek a medence falával és az aljának is nekikezdtek. Amikor eleredt az eső, és kiejtették a szerszámokat a kezükből.

Előre mondták, hogy esős idő esetén több lesz 5 napnál a felújítás, kezdjük megérteni miért. Hiszen a csupán 20 perces eső után már nem nyúltak semmihez, csak a gyerekeiket küldték be játszani a vegyszeres-fugás esővízbe, amit így jó alaposan, egyenletesen el is kevertek. A szerszámok, nyitott alapanyagok, félig elhasznált, bekevert fuga a vödörben, minden ott állt a következő nap is és senki a medence felé se nézett, így le is telt az ötödik nap. Pedig ha az eső után visszajönnek folytatni - a víz kiszedése után - még aznap végezhettek volna, másnapra csak a lámpák felszerelése és a feltöltés maradt volna. De így tartották szavukat, ha elered az eső nem lesz kész 5 nap alatt. 

Következő nap pikk-pakk befejezték a munkát, miután alig fél nap alatt kitakarították újra a medencét. Azt ígérték, hogy a 7. napon megcsinálják a lámpákat is és visszatöltik a medencét vízzel. Ez igazából új lámpák felpattintása a meglévő műanyag foglalatokba és némi villanyszerelési munka a kötésekkel. A víz visszatöltése valóban megkezdődött, hiszen éjjel leszakadt az ég, így néhány cm víz valóban lett estére a medencében. De az Úr is megpihent a hetedik napon, hát ők is követték a példáját - bár lévén, hogy Buddhisták valószínűleg az esőre fogták távolmaradásukat. Ami délelőtt 11 körül elállt, és verőfényes napsütés volt a nap további részében. De a négy lámpa közül egyetlen egyet sem pattintottak be a műanyag foglalatba, pedig gondolom ekkorra már megvették őket.

Végül a lámpakrízist sikerült egy nappal később, alig 1-1.5 órás munkával megoldaniuk és mikor a lakók örömködve említették nekik, hogy de jó, akkor ugye már kezdik is a medence visszatöltését eléggé húzták a szájukat, hogy majd talán holnap. A vízforgató rendszert további 30 perc alatt kitisztították és ezzel az aznapi munkájukat is letudták, távoztak. A talán holnap kijelentést komolyan vették. Eszükbe se jutott visszatölteni vízzel másnap.

A leeresztéstől számított 9. napon végül sikerült egy slagot beleengedni a medencébe és dél körül megnyitni. De előtte nem takarították ki, így azonkívül, hogy este 8-ra alig félig lett még a víz is olyan koszos, hogy a feltöltés után még 2-3napot el fog vinni a víz tisztítása is, mire használatba lehet venni. Következő nap meg is telt a medence, az alját nem lehet látni, annyi opálos, koszos a víz. Ezzel pedig a medence felújítás kaland végére is értünk - gondoltuk mi jóhiszeműen -, már csak várjuk, hogy kitisztuljon a víz a vegyszerektől, bár ezen gyorsítana, ha bekapcsolnák a szivattyút... :)

Másnap dél körül - ez már a 12. nap - viszont újabb szerelő munkások jelentek meg, mint kiderült jöttek tesztelni a világítást. Ezt eddig nem tették meg. Természetesen nem működött. Azért sikerült működésre bírniuk, bár valószínűleg nem a botok segítettek ebben, amivel a burákat kocogtatták a medence partjáról. Sőt, ha már itt jártak bekapcsolták a keringtetőt is, reméljük lassan letisztul a víz és újra használatba tudjuk venni a medencét.

Természetesen nem világvége, hogy két hétig nincs medencénk, hiszen otthon sincs, mégis túléljük a mindennapokat. Sőt, itt a világ legtermészetesebb dolgaként kezelik a szomszédok, hiszen az összes apartmanház felajánlotta, hogy menjünk át hozzájuk pancsolni míg nincs medencénk. Ők is hasonló cipőben járnak, hiszen ugyanez a cég készítette az ugyanígy kinéző medencéjüket, szóval az utólagos fugázást ők is ismerik. De azért mókás volt látni testközelből is, hogy a világnak ezen a felén se tartják be jobban a határidőket mint otthon.