Fél órával ezelőtt elégedetten álltunk fel a Pad Thai mellől, amikor is jött a gondolat, hogy motorozzunk fel a kilátóhoz. Ugyan már este van, de biztos szép az ilyenkor is, hát útra keltünk. Szép is volt, de vesztünkre a sötétbe nem vettük észre, hogy egy felhő ért fölénk.

Amikor elindultunk már szemerkélt, sejtettük hogy most bizony baj lesz. Baj is lett. Nem haladtunk kétszáz métert, amikor az az igazi, esős évszakos felhőszakadást ért el minket. Azonnal félreáll, két falu között voltunk, közvilágítás híján. Motoron mivel nincs vészvillogó, ezért a jobb indexet bekapcsolva (itt balratarts van) leszálltunk róla, hogy a telefont elrakjuk, tartalék esőkabátot elő vegyük, amikor is egy terepjáró gurult mellénk.

A baba épp aludt, úgyhogy nagyon jól jött, Ágiék azonnal be tudtak pattanni, Én felvettem a ponyvát és útra keltünk. Az autó végig követett, házig hozott minket. Én persze iszonyúan eláztam a kétkerekűn, dehát az már csak ilyen, a lényeg hogy a baba nem ázott csurig. Bár ugye meleg az eső, de azért ez most tényleg komoly volt.

A házhoz érve elfogadott egy 100ast (alias 800 forint), csevegtünk kicsit. Számítottunk ilyen komolyabb megázásra, és végülis három hete itt vagyunk.

Szeretném hogy egyszer Európában is legyenek olyan vendégszeretőek az emberek, hogy akkor is segítenek a szükségben, ha azt nem kérte az, akinek szüksége van épp rá. Talán majd egyszer :)