Napról napra szépen lassan elszálltak a különféle félelmeim az utazással kapcsolatban, és most már csak egyre jobban meg szeretnék érkezni. Igazából időm sincs agyalni rajta, hogy mi lesz, ha .......
Szóval elkezdtünk fejben visszaszámolni, és a rengeteg papírmunkán, rohangáláson túl már csak a bepakolás várat magára, no meg a fürdőszobánk befejezése:D De legalább jó érzés lesz októberben egy új fürdőszobához hazajönni, addig meg marad a pók a falon effekt, naponta többször rohanok át Budapesten, Bercivel együtt.
Tennivaló azért még az utazással kapcsolatban is akad, szépen lassan beszerzem a keresztanyu által javasolt gyógyszereket is Bercinek az utazáshoz, kontaktlencséből is alaposan feltankoltam magamnak. A fényképezőgépünk vázát is sikerült megjavíttatni, az objektívet sajnos nem, majd ha hazajöttünk visszatérünk rá. Táskákat se tudom mit fogunk vinni, jó lenne ha lennének bőröndjeink, úgy három db. De a hátizsákos utazásainkhoz ezekre pont nem volt szükség, így egy darab sincs:D Természetesen Murphy most is vigyáz ránk és Berci elkezdett betegeskedni 5 nappal az indulás előtt. Kissé káosz van körülöttünk minden téren, de majd alszunk a repülőgépen, ha a totyogónk is úgy akarja:D
Egyébként egyre többet beszélek Bercinek az utazásról, szerintem érti, hogy elmegyünk hosszú időre, hiszen mindenkitől búcsúzkodunk. Minden egyes repülőgépnek örül, és mondja, hogy 'anya meg apa meg baba repül tááföld' :D